Az emberek sokféle tulajdonsággal rendelkeznek. Van, amelyiket öröklik, van amelyiket az évek folyamán öltik magukra.
Lehetnek ezek a tulajdonságok jók és rosszak egyaránt. Ez a poszt nem bírálat. Ez egyszerű tényen alapul és azon az egyszerű kijelentésemen, hogy mennyire utálom a kétszínűséget. Szerintem valamennyiünkben él a kép, hogy egy “állítólagos barát” barátnak mondja magát, a szemünkbe mosolyog, de a hátunk mögött bizony nem szépeket mond rólunk. Velem ez megtörtént, sőt megtörténik minden egyes alkalommal, amikor Magyarországra jövök. Minden hazalátogatásom alkalmával akad egy-két ember, aki a barátomnak mondja magát, de aztán visszahallom, hogy miket mond rólam, sőt látom is a viselkedésén, hogy valami nincs rendben, mégis amikor megkérdezem, hogy minden oké, és hogy van-e valami problémája velem, akkor a válasz a SEMMI. Ettől falra mászok. Azt gondolom, hogyha valakinek valami problémája van velem, akkor ezt tisztességesen, kulturált emberek módjára meg lehet nekem mondani, és nem fogom leharapni senkinek a fejét. Én elviselem a kritikát, a negatívat is (de ezt már írtam), viszont azt nem szeretem, ha valaki modortalanul közli velem, illetve azt még jobban utálom, ha a hátam mögött teszi, a szemembe meg mosolyog. A kétszínűség nevetségesebb változatával is találkoztam már, szintén a környezetemben, amikor valaki szó szerint a hátam mögött beszélt ki, rosszakat mondva rólam, úgy hogy én ott álltam mögötte, de nem vette észre, én meg hallgattam. Aztán meg odajött jópofizni… hahaha. Nem is tudom, hogy ezt inkább viccesnek vagy szánalmasnak nevezzem. Lehet ezen gondolkodni, aztán ki mit gondol.
Én sem vagyok tökéletes, viszont amit biztosan elmondhatok magamról, az az, hogy korrekt vagyok, és a SZEMÉBE mondom a másiknak, ha valami problémám van. Nem kertelek, mert nem vagyok kertész, sem festő, mert nekem elég egy szín, én nem szeretnék kétszínű lenni.
Mindenképp elmondhatom, hogy a kétszínűségnek sok arca van, lehet nyílt, alattomos, de mindenképp szánalmas. Aki nem meri felvállalni a véleményét, az elgondolkodhat, hogy mi is az oka. Mert amint már mondtam, a véleményünket tisztán, kulturáltan, szépen is lehet közölni. Ezzel sokkal szebb bizonyítványt állítunk ki magunkról, mintha alattomosan mások háta mögött “sunnyogjuk” el a véleményünket.
