Talán mindannyian tapasztaltuk akár iskolában, akár munkahelyen, hogy mindig akad egy kisebb csoport, ami kiválik a többiek közül, és ők olyan jól megvannak maguknak, igazából nem is törődnek a többiekkel. Elvannak egymás közt, csak a “klikken” belüli személyek számítanak, legyen szó kedvenc akármiről, és csak a “klikk” embereinek eredményei a fontosak, a másokéval elvannak, de különösebben nem érdekli őket. Az iskolai klikkeken belül egymás jó jegyeinek örülnek, a többiek meg nem igazán érdeklik őket. De ugyanez van munkahelyen, legalábbis meglátásom szerint.
De még egyéb csoportokon belül is kialakulhat, legyen ez egy Facebook csoport, ahol bizonyos tagok csak egymás munkáit tartják érdemesnek akármire is, a többi meg csak úgy meg van, de lehet ez egy Twitter beszélgetés, ahol egy Twitter beszélgetés alatt alakul ki a klikk, egymás kommentjeit retweetelik, egymás kommentjeit csillagozzák, és végül csak ők maradnak a beszélgetésben mert a többieket kizárták a klikkből, és nincs miért hozzászóljanak. Életem során annyi klikkel találkoztam már, a leírtak minden formájával. Csak tudjátok, azok akik a klikket alkotják, nem is veszik észre, hogy a többinek esetleg fájhat, nem eshet jól, ha ki vannak közösítve. Azt gondolom senki sem szeret kívülálló lenni, senki sem szereti, ha ki van hagyva a jóból. Én saját példámból mondom, hogy én nem szeretem. Egy közösség attól közösség, mert az a neve. Tehát mindenki bele tartozik, mindenkinek az érdemei egyformán dícséretet érdemelnek, nemcsak pár emberé. Ez olyan mintha a tanár csak állandóan egy embert dícsérne, a többi meg le van sz@rva. Hiába küzdesz, vért izzadsz, hogy megfelelj, rád se bagóznak, csak mert lehet hogy nem vagy elég érdekes, vagy nem vagy elég színes egyéniség, nincsenek klassz dolgaid…stb.
Én itt őszintén kimerem jelenteni, hogy soha nem klikkesedtem. Pont ezek miatt, amiket előbb felsoroltam. Nyilván nekem is voltak barátaim, emberek akiket jobban kedveltem, olyanok is voltak, akiket nem bírtam, de nem határolódtam el. Pont azért mert tudom milyen amikor ki van az ember rekesztve. Lehet, hogy bent vagy egy közösségben, de mégsem, ez kb olyan. Teljesen mindegy milyen közösségről van szó, a tagoknak együtt kell működni, és nem csak mondani, hogy együttműködnek, de mégsem. Ha egy csapat vagyunk, akkor egy csapat vagyunk, legyen ez iskolában, munkahelyen, vagy a médián belül.
