A Nap Bloggere voltam – Íme a blog írója

Facebookon van egy kedves csoportunk, a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők csoportja. Egy nagyon érdekes játék van éppen folyamatban, mely a Nap Bloggere címet viseli, a játékért pedig Hujber Zsuzsannának jár az érdem, aki az egyik kedvenc blogom írója, blogját ITT találjátok. Szóval ez a játék arról szól, hogy minden napra van egy blogíró, aki a Nap Bloggere, és lehet őt kérdésekkel bombázni. Most hozzám jutottak a sorban. Nagyon vicces volt egyébként mert pont aznap kérdeztem meg, hogy ki a nap bloggere, amikor én voltam. De elfelejtettem. Pedig még kérdésekkel is készültem. 😀 Én 26-ra emlékeztem valamiért, de hogy miért, azt senki se kérdezze.

Most pedig jöjjenek a kérdések. 🙂

1.Hogy telik egy napod most, hogy anyuka lettél? 

Általában hajnali 4-től fent vagyok, mivel Áron este 10-től hajnali fél 4-4-ig alszik, akkor ébred, peluscsere, és etetés a program. Néha alszik fél 5-ig, akkor kapunk plusz fél órát aludni. Miután evett, alszik még kb fél 8-8-ig. De van, hogy úgy dönt, hogy ő inkább beszélgetne, és gagyog meg nevetgél a kiságyában, így aztán nem alszunk. Délelőtt van, hogy kicsit a hintájában van, majd berakom a kocsijába, és úgy viszem magammal a konyhába, mert másképp nem tudok tőle semmit csinálni. Nagyon igényli a figyelmet. Nem sír, de ha nem beszélek hozzá, akkor kiabál, hogy magára vonja a figyelmet. 😀 Délután ha jó idő van, megyünk sétálni. Igazából a lényeg, hogy ne essen (bár itt Angliában ritka hogy nem esik, főleg ősszel). Mert ha kicsit hideg van akkor felöltöztetem jobban és mehetünk is. Jó hosszú utcában lakunk, amolyan kertváros feelingje van, és végig megyünk az utcán 2-szer, aztán annyi, már alszik is. Délután filmezünk, akkor jön haza Apa is, este 7 körül közösen fürdetünk, ez már egyfajta családi program. Jó, mert Áron nagyon szeret fürdeni. 😀 Aztán evés, és 10 körül elalszik, akkor megyünk mi is aludni. 

2.Mesélj, milyen anyukának lenni? Ilyennek képzelted még a terhesség során? 

Szerintem ez a világon a legeslegjobb dolog: Anyának lenni. Nagyon nagyon élvezem, és Áron nagyon jó kisbaba, mosolygós, vidám, jobbat nem is kívánhatnék. Mikor terhes voltam, próbáltam elképzelni milyen lesz majd, de elárulom, sokkal jobb mint aminek elképzeltem. Tudtam, hogy majd nem lesz egyszerű, a sok ébrenlét, kevés alvás, ami nekem főleg nem jó, mert epilepsziám van. Hálás vagyok a férjemnek, amiért ilyen segítőkész, odavan Áronért, és az is nagyon jó volt, hogy a családom itt volt velünk az első 3 héten, pont aznap érkeztek amikor Áron született. 😀 A lényeg, hogy szerintem az Anyaság csodálatos dolog. Vannak bukkanók, nehézségek, de megér minden fáradságot, mert amikor elmosolyodik, az valami elmondhatatlanul jó érzés.

3. Mi volt a legnagyobb félelmed a terhesség során?

Az, hogy milyen lesz a szülés. Persze a maga a terhesség sem volt egyszerű, hatalmas pocakom volt, az utolsó 2 hónapban már kb menni nem tudtam, a konyhába vagy fürdőbe sokszor négykézláb mentem. A legnagyobb félelem a szülés volt. Féltem, hogy nehogy epilepsziás rohamot kapjak, féltem, nehogy a babának legyen valami baja, féltem nehogy császározni kelljen, féltem nehogy sokáig tartson (hát ez a félelmem valóra vált, 13 órát szenvedtem, lehúztam egy 8 órás műszakot túlórával 😀 ) De amikor a karomban foghattam először, és felsírt, akkor minden félelem, fájdalom, nehézség elszállt.

4. Sokaktól láttam “hülyeséggyűjteményt” arról, amiket mondtak neki babaváráskor. Nálad voltak extrém vagy nagyon buta tanácsok?

Háhá, de mennyi ilyen “jó” tanácsot kaptam! 

• ne szoptass ha stresszes vagy, mert ideges lesz a tej.
• a lakásban is adj rá sapkát, mert agyhártya gyulladást kap.
• ha bukik, azonnal orvoshoz kell vinni, mert lehet hogy lyuk van a gyomrán (mi???)
• ne adj neki cumit, mert lenyeli (ez no comment)
• terhesség alatt: ne egyél paradicsomot, mert attól halálos beteg is lehet ám (az iiiiiigen)
• ha le akarod szoktatni a cumiról, kend be erőspistával, akkor majd nem kell neki (?)
• ha megszületik, 8 hétig nem szabad kimenni a lakásból
• 3 hónapos korában már nyugodtan etetheted szilárd kajával.

Még volt rengeteg de azt hiszem azt egyszer majd külön posztba szedem. 🙂

5. Volt másfajta témájú blogod is ezelőtt? Vannak olyan bejegyzések amiket szívesen megírnál, csak végül elfelejted őket? A bejegyzéseid tervezettek valamilyen szinten, vagy spontán ötletek alapján jönnek (pl. valami nagyon elkezd foglalkoztatni egy időben és akkor arról írsz vagy tudod, hogy jön a Karácsony és ezzel kapcsolatosan írsz valamit, amit a kisgyermekesek is hasznosíthatnak)?

Angolul vezettem egy másik blogot, ahol inkább személyes posztok voltak, nagyon személyesek, meg a betegségemről, az epilepsziáról írtam sokat. De sajnos mikor elkezdtem tolmácsként dolgozni teljes időben, akkor nem írtam tovább mert egyszerűen nem volt rá időm. Van sok érdekes tapasztalatom anyukaként, amiket megírnék…csak ahhoz az kellene hogy Áron legalább másfél órát aludjon napközben egyhuzamban… de sajnos ez eddig még nem történt meg. 😀 mert kb 20 perceket alszik. Általában megélt dolgokról írok, amiket tapasztaltam, véleményt formálok látott, tapasztalt dolgokról. Már nagyon érik jó pár poszt…csak hát amint írtam, az idő. Remélem hamarosan tudom folytatni a blogot, mármint rendszeresen.

6.Hogy tudod összeegyeztetni a blogolást a babázással?

Hát nagyon nem egyszerű. Mivel ha nem Áronra figyelek, elkezd hangosan ááááááázni, meg brümmögni, hogy figyeljek rá. 😀 amikor meg Apa már hazaér, addigra meg már fáradt vagyok. Hiába foglalkozik ő vele, nekem már sok energiám nincs, csak van egy kis időm magamra, egy kellemes meleg fürdőre (nem gyors zuhanyra), aztán annyi. Remélem ha Áron picit nagyobb lesz, vissza tudok állni, és rendszeresen blogolni. Ezt a bejegyzést is úgy írom egyébként, hogy szakaszokban, mert ha fent van, játszani kell. 😀

7.Szió. Engem az érdekelne mi a legfontosabb gyereknevelési tanács,elv,amit minden szülőnek alkalmaznia kellene szerinted?

Szia. 🙂 Hát friss szülőként azt mondanám, hogy nem szabad semmit sem rájuk hagyni. Már kiskoruktól kezdve nevelni kell őket. Sokan azt gondolják, hogy áááá, úgyse értik. Lehet hogy nem… de idővel megszokják, mit szabad és mit nem. Sajnos az itteni angol gyerekek többsége nagyon el van kapatva, minden meg van nekik engedve, el vannak kényeztetve. A 6 éves gyereket még babakocsiban tolják, mert lusta sétálni. Nem szabad szerintem. Nem jó ha el vannak kényeztetve, mert később aztán úgy rúgnak bele a szülőbe, ahogy nekik tetszik, ha nem kapják meg amit akarnak (sajnos láttam ilyet).

8.Mikor van időd a pici mellett önmagadra és a blogot írni?

Általában késő délután, amikor Apa hazaér. Akkor mindig ő foglalkozik Áronnal. Akkor van egy kis “me time”. Tudok egy kicsit olvasni, ha van annyi idő, blogot írni, vagy legalább piszkozatot, van idő egy forró fürdőre, emailt nézni, stb. Ez persze nem minden délután van így, de kedves férjemnek hála, akad jó pár délután amikor van magamra időm.

9.Elolvastatod-e majd a piciddel a blogodat, ha már elég nagy lesz hozzá?

Szerintem igen…elvégre jóóóó nagyrészt Róla szól. 🙂 emellett van egy Babanaplónk is, abba ragasztgatok képeket és írunk bele neki, ha nagyobb lesz elolvashatja. 🙂

10.Mennyire jött be nektek a kiköltözés? Milyen az élet külföldi kismamaként, milyen a manchesteri babalét?

Nekünk nagyon bejött az, hogy kiköltöztünk. Nyilván távol a családtól nem olyan jó, hiányoznak, de hála a mai kommunikációs eszközöknek, mit telefon, számítógép, tudunk hetente többször is beszélni. Itt külföldön sokkal jobban támogatják azt aki gyereket vállal. Magyarországról többször hallottam, hogy jól meggondoltátok, meg minek gyerek erre a világra. Itt sokkal támogatóbbak, sokminden van a kismamáknak, kisbabáknak, mindenhova be tudsz menni gyerekkel. A védőnők nagyon kedvesek, akinél szültem ő is nagyon rendes volt. Az minden magyarnak furcsa volt, hogy egy nap után haza engednek a kórházból. Szerintem ez egyáltalán nem baj. Ha minden rendben van a vizsgálatokon, amit már aznap vagy másnap délelőtt elvégeznek, akkor minek maradjak bent egy hetet? Én alig vártam hogy hazajöhessek, nem azért, mert rosszak a kórházi körülmények (nagyon jók egyébként, én a városkp-i kórházban szültem, amit nemrég újítottak fel. Már vártam hogy hazajöhessünk, mert itt voltak már a szüleim, a családom, otthoni környezetben kényelmesebb és jobban gyógyul az ember, szerintem. Áront mindenhol megcsodálják, nagyon szereti itt mindenki a kisbabákat. Na jó nem biztos hogy mindenki, mert sajna volt egy olyan tapasztalatom, ahol le lettem szólva de ok nélkül. Erről hamarosan írok.

11.Hova utaznal el legszivesebben? Mi az a haron dolog, amire a legbuszkebb vagy 2015-ben?:)

Nagyon szívesen elutaznék valahová tengerpartra, illetve amit külön kiemelnék, az Miami. Na oda nagyon szívesen elmennék. 3 dolog amire büszke vagyok: 1. a kisfiam, aki 3,5 kg-os volt, és megtudtam szülni természetes úton, pedig én magam elég vékony alkat voltam. 2. terhesen is mentem dolgozni, még nagy pocakkal is. Erre azért vagyok büszke mert itt a legtöbb nő amint kiderül, hogy terhes, megy gyesre, nem dolgoznak, elhagyják magukat…stb. 3.a blogjaimra, különösen az angolra, mert bár nem tudok mostanában sokat írni, mégis vannak rendszeres olvasóim, és értékelik a munkám.

12.Magyar anyaként Angliában hogyan tervezed a gyest? Ha jól tudom az 9 hónap, utána dolgozni fogsz vagy maradsz otthon még?
Mi a véleményed azokról a szülőkről, akik idegen megfizettet emberekkel (nanny) neveltetik a gyereküket?

7 és fél hónapos terhes elmúltam, amikor el kellett jönnöm gyesre mert nem bírtam menni, akkora pocakom volt. Igen, 9 hónap itt. Utána maradok itthon mindenképp. Én nagyon nem támogatom, ha valakinek nanny neveli a gyerekét. Heti 1,2 alkalom, pár óra az oké, ha csak annyira kell hogy elintézzen pár dolgot, de én pl nem nagyon vagyok oda érte, mi szeretnénk nevelni, amíg lehet, mert utána már úgyis az óvoda, iskola neveli nagyrészt. Amint oviba megy, én is megyek dolgozni.

13.Szia! Újsütetű édesanyaként mi az, ami nagyon másképpen van, mint ahogy képzelted? Mik azok a dolgok, amikről úgy érzed, jó lett volna, ha valaki felkészít rá, de senki sem szólt előre? Mit mondanál a saját lányodnak – tudom, fiad van – az anyaságról a gyerekvállalás előtt? És mik a legvidámabb pillanataitok a kicsivel? Köszönöm!

Hát, először is azt gondoltam, hogy egy baba többet alszik. 😀 de tévedtem. Valahogy Áron nem szeret annyit aludni. 🙂 Hát nagyrészt mindenre fel lettem készítve, anyukám A-Z-ig mindent elmondott, mit hogy, az első 3 hétben itt is voltak, hogy segítsenek. Sok meglepetés azért sem ért mert ott voltam, mikor húgom pici volt, sokat pelenkáztam, stb. Hát a fiamnak is biztos elmondom, hogy jól meg kell gondolni, mielőtt gyereket vállal az ember, hiszen vannak költségei.Gyorsan nőnek, 2,3 hetente járunk babaruhát venni, még jó, hogy itt olcsó. 🙂

14.Akartad ezt a gyereket vagy csak úgy jött? Megbántad-e már? Mit gondoltál korábban a gyereknevelésről? Megváltozott-e a véleményed a szülés hatására? …Szerinted mi a legjobb és a legrosszabb a gyereknevelésben? Ajánlanád-e mindenkinek a családalapítást, gyereknevelést? Ha igen, miért? Ha nem, kinek nem?

Akartuk a babát, előre tervezett volt, 2 hónap után össze is jött. 🙂 Egy pillanatig sem bánom, néha nem egyszerű, de nem bánom, és nem is fogom megbánni. Korábban azt gondoltam, hogy nagyon nehéz egy kisgyerekkel, és képtelenség kitalálni mit akarnak, amikor sírnak. De ez nem így van, nagyon hamar rá lehet jönni, mit akarnak, nem nagy talány egy kisbaba. A szülésről meg azt gondoltam, hogy könnyebb lesz…hát álmodozni lehet. Nekem 13 óra volt szörnyű fájdalmak között. A legjobb amikor látom a kis arcán a boldogságot, hogy egy gyönyörű mosollyal hálálja meg ha enni adok neki, ha kicserélem a pelusát, vagy játszok vele, megölelem. A legroszabb talán az ha sír és nem tudom miért, és sokáig tart kitalálni. Látom hogy szenved de nem tudok segíteni. Na az nem jó. Én ajánlanám mindenkinek, aki úgy érzi hogy készen áll rá mind fizikailag érzelmileg és anyagilag. Egyszerűen csodálatos érzés, csak ennyit mondhatok.  Annak semmiképp sem ajánlanám, aki nem szereti a gyerekeket, nincs türelme és nem is érzi magát késznek rá. Mindenki megérzi, ha készen áll rá. Akiben ez nincs meg, az várjon vele. 

Hát ezek lennének az én válaszaim, remélem mindenki elégedett. 😀 Ha még eszetekbe jut akármilyen kérdés, várom szeretettel. Pusszanat!

J