BabaNapló

Az idő csak úgy rohan. Hogy őszinte legyek sokszor visszasírom azokat a napokat amikor Aron még pici volt, csak evett, aludt, napi pár peluscsere, és kész. Amikor pár hetes volt, nem is gondoltam, hogy ilyen lesz ha nyolc hónapos lesz. Elmondom miért is hiányolom azt az időt. Akkor minden nyugisabb volt, Aron nagyon nyugis baba… Tovább »

Azt mondják, hogy amíg az ember szülei élnek, addig gyerek marad. Úgy vélem, ez igaz. Én az elmúlt hetekben jöttem rá, mennyire gyerek vagyok még. Mostanában sokat beszélek a szüleimmel (ezek miértjéről később írok majd), és ráébredtem, hogy még így felnőtt fejjel is mennyi minden van, amit nem tudok, és anyu és apu jobban tudja… Tovább »

Már egy ideje nem írtam… Sajnos… Mivel eléggé nagy rohanás most az életem, így elég nehéz mindent megcsinálni, amit szeretnék. Sajnos nem sikerül mindig. Újabban rendezgetem az életem kis fonalát, és elég jól haladok vele: ami nem kell, azt kidobni, csak azt megtartani, amire tényleg szükségem van. A “Káosz rendetlenség” posztomban kezdtem el erről írni…. Tovább »

Tudjátok, a testvéri szeretet nagy dolog. Ha van testvéred, akivel mindent megoszthatsz, az rengeteget jelent. Nem számít mekkora a korkülönbség, nem számít, mennyit veszekedtek, de mégis… a testvér az testvér. Ő mindig tudja, ha baj van és önzetlenül segít, nem vár érte semmit. Nekem van egy öcsém, ő már 2o éves, Németországban dolgozik. Amikor kicsik… Tovább »